Ahogy beköszöntött az újév, sokan számvetést végeznek az előző esztendőről, fényképeket válogatnak, hogy megmutassák, kivel mi történt 2018-ban, aztán pedig terveket, esetleg fogadalmakat határoznak meg maguknak 2019-re. Gondoltam, én is készítek egy kis összegzést, de már inkább az előttünk álló évre koncentrálnék.
A 2018-as év számomra nagyjából hasonló volt, mint a korábbiak, a meló mellett próbáltam sokat olvasni (nem igazán sikerült...), koncertekre járni (az élményeimről több bejegyzést is írtam a nyár folyamán: nyári visszatekintő, Esti Kornél, Dudik), barátokkal találkozni (több-kevesebb sikerrel), de történt azért 1-2 meghatározó dolog is:
- Finnországba utaztam, még ha csak néhány napra is, erről itt olvashatjátok az élménybeszámolóm.
- A színházba járás is egyre nagyobb szerepet kapott az életemben, erről ugyan csak egy bejegyzést írtam, pedig akartam azóta már legalább még egyet, de az egyelőre csak nem akart megszületni...
- Újra elkezdtem sportolni. Jó dolog, ha a suliban, ahol dolgozom, mindenféle edzésekre kiadják a tornatermet, és most végre nem csak általános iskolás csoportoknak lett helyük, hanem egy olyan edzésnek is, amit úgy éreztem, érdemes kipróbálnom, és meg is tetszett. Így szeptember óta gymstick-ezni járok. Heti egy, esetenként két alkalommal, igaz, ez még nem világmegváltás, de a semmihez képest - amit eddig éveken keresztül csináltam - már ennek is nagyon örülök. Sajnos azt az erőt még nem fedeztem fel magamban, hogy egyedül is rá tudjam venni magam az edzésre (egy-két alkalomnál több még sosem sikerült), mert igazából semmiből nem tartana elmenni futni, vagy neten keresni valami programot, és az alapján megcsinálni az edzéseket, de egyelőre még kell, hogy érezzem a külső nyomást is, hogy végig kell csinálnom a gyakorlatokat. Természetesen az edzést 2019-ben is szeretném folytatni, legalább a mostani szinten.
A 2019-es évben, ha lehet mindenből szeretnék egy kicsit többet, legalább ugyanennyi koncertre eljutni (2018-ban végül 43 koncerten voltam), és színházba is minél többször (az idei 16-nál mindenképpen több alkalommal). A legnagyobb szerelem egyértelműen a Vígszínház és a hozzá tartozó Pesti Színház, nagyon sok olyan előadás van a repertoárjukban, amit mindenképpen szeretnék megnézni, hát majd meglátjuk, hogy a játszási időpontok meg a közlekedés mit fog engedni. Mondjuk januárra már négy előadásra van jegyem, eléggé belekezdtem így az év elején - cserébe februárra nem vettem semmire. Remélem, azért iskolai szervezésben is minél több előadásra eljutok majd, pl. az Operettszínházba vagy a Madách-ba, meg persze itt Dunaújvárosban is lesz egy-két ígéretes előadás.
Nincs Van időm olvasni!
Amire pedig mindenképpen több időt szeretnék fordítani, az az olvasás, ugyanis a 2018-as évet nagyon "ellazsáltam" ilyen szempontból, nem is tudom, hogy lett ennyire kevés az elolvasott könyveim száma ebben az évben... Összesen 14 befejezett és három megkezdett könyvem van, de a könyvek között vannak egészen kis rövidek is, mint pl. A diótörő, vagy a két Shakespeare-drámát tartalmazó kötet, és sajnos voltak olyan többhetes "szünetek", amikor éppen semmit nem olvastam. Idén szeretnék több időt szakítani az olvasásra, részben ezért is csatlakoztam a Szabados Ágnes által alapított "Nincs időm olvasni" kihívás (NIOK) facebook-csoportjához, és szeretném a havi kihívásokat is legalább egy-egy könyvvel teljesíteni, hogy legalább ennyi fix olvasmányom legyen idén. A kihívásról annyit érdemes tudni, hogy Szabados Ágnes (akit a legtöbben talán mint híradós műsorvezetőt és riportert ismerhetnek) szenvedélye az olvasás, és az olvasásnépszerűsítés jegyében 2017 januárjában elkezdett egy nyilvános „olvasó-kihívást”, amelyben a résztvevők feladata, hogy havonta elolvassanak egy könyvet, aminek a témáját Ági határozza meg az adott hónap elején. Emellett már elindult egy könyvklub is: az aktuális havi témához kapcsolódóan Ági ajánl egy konkrét közös könyvet is, amit szintén elolvasnak az érdeklődők, a hónap végén pedig egy közös "kibeszélőben" mindenki megoszthatja a véleményét, saját olvasmányélményét a könyvvel kapcsolatban.
Úgy döntöttem, idén én is csatlakozom a kihíváshoz, és elsősorban a meglévő könyveim közül szeretnék válogatni a havi témához (akár egy témához több könyvet is, ha sikerülne), mert az elmúlt két-három évben nagyon sok könyv került a polcomra, és mivel viszonylag keveset olvastam, ezért rengeteg kötet vár még felfedezésre. A januári téma éppen ma derült ki: "Egy olyan könyvet kell olvassatok januárban, amelyben a sport kulcsfontosságú!" 
Ennél jobb és könnyebb kezdést nem is remélhettem volna, hiszen többek között "Az ismeretlen Kimi Räikkönen" című könyvet kaptam karácsonyra, amit úgyis el akartam olvasni, így már meg is van az a könyv, amit a kihívás keretében biztosan el fogok olvasni. Mivel van még folyamatban három teljesen más kötet is, amit jó lenne befejezni, és a Twist Olivért is szeretném elolvasni, mielőtt színházban megnézzük, úgyhogy nem tudom, lesz-e időm másik sportos könyvet is elkezdeni, pedig vannak még további ötleteim is a témára, amiket le tudnék emelni a polcról: Totth Benedek - Holtverseny, Vinnie Jones - Megindító meccs volt (Az én sztorim), Zatkalik Dávid - Első számú második (Fazekas Nándor portréja), és tulajdonképpen beleférhet a témába "A kviddics évszázadai" című Harry Potter-kiegészítő kötet is.
Amit emellett még nagyon szeretnék megvalósítani, hogy minden elolvasott könyvről írjak legalább egy rövid beszámolót, véleményt, mert azzal még az olvasásnál jobban is elmaradtam...
Akkor pedig nincs is más hátra, mint olvasásra fel!
