Először is, mindenképpen szeretném leszögezni, hogy nem vagyok nagy zeneszakértő, sosem tanultam énekelni vagy hangszeren játszani, tehát legfeljebb a benyomásaimról, élményeimről tudok beszámolni, amikor arról szeretnék írni, hogy milyen remek koncerten voltam hétvégén.
A bakancslistámon is szerepelt a Konyha koncertje, melyre már nagyjából november óta készültünk - amikor is megjelent a zenekar második albuma. Remélem, nem ez volt idén az utolsó Konyha-koncertem, nagyon szeretném a srácokat minél többször hallani élőben.
A kezdeti ismerkedések
A zenekar tagjai:
Badics Márk - dob, metalofon, vokál
Haller Dániel - basszusgitár, vokál
Szepesi Mátyás - ének, gitár
Zene: Konyha
Szöveg: Szepesi Mátyás
A zenekarral először a tavalyi EFOTT-on találkoztam, ahol még egy igen kényelmetlen, délutáni időpontban léptek fel, a sátorban lézengő húsz-harminc fős közönség előtt... A banda lelkesedése már akkor magával ragadott, bár a zenéjüket még nem ismertem, kezdtem megérteni annak a néhány fős kemény magnak a lelkesedését, akik már akkor a kordon előtt a bandával együtt énekelték a dalokat. Éreztem, hogy ez valami nagyon jó lesz, és bevallom, ehhez elég erőteljesen hozzájárult az a jelenség is, amit Szepesi Matyi jelenített meg a színpadon a karizmatikus frontember szerepében. Matyi, akit korábban leginkább remek gitárosként ismerhettünk a Magashegyi Undergroundból, vagy akár a Kaukázus együttes néhány számából (a fesztivál érdekessége volt, hogy mindkét zenekar fellépett még aznap este.) Majd miután hazajöttünk EFOTT-ról, szépen lassan elkezdtem felfedezni a Konyha dalait, és nem telt sok időbe igazán megszeretni őket - biztos voltam benne, hogy ezekre a dalokra még nagyokat fogok bulizni. Így nem volt kérdés, amikor pesti fellépésekre került sor, nyáron előzenekarként a HS7 előtt, ősszel pedig egy 
családias hangulatú "klub"koncerten, hogy ott a helyem - mondanom se kell, nem bántam meg egyiket sem, ahogyan a mostani, lemezbemutató koncertet sem! Sőt - csak még jobban megszerettem a zenekart!
Elmentek a szörnyek
Ezzel a címmel jelent meg a Konyha zenekar második albuma, melyet nagyszabású koncerten mutattak be a közönségnek az A38 hajón. A koncert előtti napokban jó néhányszor végighallgattam az új dalokat, és ismételtem rájöttem, miért is szeretem a Konyhát - elgondolkodtató szövegek, hihetetlen gondolatok, valahonnan egy érzelmes és gondolkodó férfi lelkének bugyraiból, meglepő és valószerűtlen rímek, lüktető zenei alapokkal kísérve - olyan dalok ezek, melyekre nem lehet nem odafigyelni, kikövetelik maguknak a figyelmet. Ahogyan a dalszövegek megalkotója, Szepesi Matyi is ugyanilyen jelenség a színpadon.
A BOLDOGSÁG FÉNYES SZÁLLODA
TENGERRE NÉZ AZ ABLAKA
A BOLDOGSÁG HÍRES SZÁLLODA
DE NINCS ÜRES SZOBA
"Mérföldkő. Fura szó ez, hisz sokszor utólag jövünk rá: mik is az igazi mérföldkövek az életünkben, mivel ezek gyakran észrevétlen pillanatok, gesztusok, döntések." - írta a zenekar a koncertről a közösségi oldalon. Az eseményen - igazi mérföldkőhöz híven - szépszámú közönség gyűlt össze, megtöltve a hajó koncerttermét, jó volt látni, hogy ennyien kíváncsiak vagyunk a zenekarra élőben is! A koncert fantasztikus volt, mégis családias, a srácok folyamatosan kapcsolatban voltak a közönséggel, szinte minden dal után volt egy-két kedves, vagy éppen vicces kiszólásuk. Annyira emberi volt, ahogyan látszott rajtuk, hogy mennyire örülnek a hangulatnak, talán még meg is hatódtak egy kicsit azon, hogy a közönség már az első daltól kezdve kívülről fújta a szövegeket, már a második dalnál is egész versszakokat Matyi nélkül - és ez ugyanúgy működött a régebbi, és a korábban koncerten még nem játszott daloknál is. Hiába no, ha az ember fülbemászó, mondanivalóval rendelkező dalokat ír, ne lepődjön meg, ha azok megragadnak a közönség gondolatai között. Ugyanakkor a zenekar megmutatta azt is, hogy profi zenészekből áll, akik egy esetleges technikai hiba esetén sem esnek kétségbe, ha egy elektromos gitár megadja magát, akkor egy hosszabb akusztikus blokkal folytatják a koncertet. Így például a lemez egyik legerősebb mondanivalóval rendelkező dala, a Dupla skorpió szinte zenei kíséret nélkül került bemutatásra - ami még tovább erősítette a szöveg hatását.
LASSAN, DE BIZTOSAN
BECIPZÁROZOM MAGAM
A KAPUCNIMBAN BÉKE VAN
KAPUCNIMBAN MINDIG BÉKE VAN
Kedvenc dalokat nem is nagyon tudok kiemelni a Konyha eddigi zenéi közül, mindegyikben lehet találni valamit, ami miatt igazán szerethetővé válik - legalábbis számomra biztosan. Ezt a mostani koncertet azért is szerettem nagyon, mert volt arra idő, hogy a zenekar szinte minden dala megszólaljon (a lemezeken szereplőkön kívül szólt az Alvópóló és a régi szerzemény Pixelhibás is), remélem, hamarosan újra lesz lehetőségem élőben hallani a Konyha-dalokat, mindkét lemezről! Talán egyszer (újra) Dunaújvárosban is - amikor először járt itt a zenekar, sajnos még nem ismertem őket, amit nagyon sajnálok.
LEDARÁLVA, ELAPRÓZVA
MINDENT ELVESZTETTEM, DE VISSZAKAPTAM MAGAM
Köszönöm az élményt, igazán szuper, felejthetetlen koncert volt!
A Konyha albumai a legnagyobb zenemegosztón az alábbi helyeken hallgathatók meg:
