Sziasztok! Most megint kimaradt jópár hét a legutóbbi bejegyzés óta, elég hullámzó a blogolós hangulatom mostanában... Általában vannak a fejemben ötletek, csak aztán a megvalósítás nem akar összejönni... Most megpróbálok összehozni egy összeállítást a mögöttünk hagyott nyár számomra legmeghatározóbb zenei élményeiről. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy mi volt a legmeghatóbb vagy legváratlanabb élményem, akkor tartsatok velem, olvassátok tovább a bejegyzést!
Ahogyan az elmúlt 3-4 évben, szerencsére idén is elég sok koncertre sikerült eljutnom: volt, hogy új kedvenceket fedeztem fel magamnak, és persze volt olyan is, amikor a korábbi kedvencek fellépésein tomboltam, és még egyáltalán nem unom őket. Még mindig nem! ♥ Ahogyan utánaszámoltam, az idei évben eddig majdnem 40 koncerten voltam, és év végéig ugyan már nincs sok ilyen esemény beírva a naptáramba, de azt hiszem, ez így sem lesz olyan kevés. Viszont mivel közeledik az évvége, és a koncertekkel sűrűn teleszőtt nyári időszakot már régen magunk mögött hagytuk, úgy gondoltam, készítek Nektek (magamnak?) egy olyan összeállítást, amiben azokat az élményeimet gyűjtöm össze az idei koncertekről, amik valamiért "leg"-ek voltak. Hát akkor lássuk!
A legpozitívabb visszajelzés - Magashegyi Underground - DreherFeszt 2018
Aki volt már velünk Magashegyi koncerten, az tudja rólunk, hogy vannak olyan látványelemek, mint a konfetti, vagy a szappanbuborék, amivel már egy jó ideje minden fellépésre készülünk. Jó jó, persze, azért egy MÜPÁ-ban nem állunk neki konfettit szórni, de a nyári szabadtéri rendezvényeken vagy egy klubkoncerten ezek simán beleférnek, jó látni, hallani a közönség reakcióját, amikor a dalszöveghez kapcsolódóan a konfettik a levegőbe repülnek, vagy a szappanbuborékok szállnak a szélben. A Magashegyi legújabb dalához ("Egytől hétig") egy újabb "koreográfiát" álmodtunk meg, és elmondhatatlanul jól esett, hogy ez a zenekarnak is tetszett. Amikor megláttam ezt a képet, jaj, az annyira jó érzés volt ♥♥
A legváratlanabb meglepetés: Soulwave - Budapest Park (LP előtt)
Amikor úgy mész el egy koncertre, hogy a jó hely érdekében az előzenekart is végighallgatod, akiktől ismersz két-három dalt, és majd lesz valahogy, aztán a fellépésen gyakorlatilag minden dalt együtt énekelsz a zenekarral... Na, pontosan ilyen élmény volt számomra a Soulwave koncertje, amikor LP előzenekara voltak a Parkban: totálisan meglepődtem, hogy a zenekar dalai a rádiókból ennyire belemásztak a fejembe, és végigénekeltem a koncertet. Pedig a zenekartól ezt az egyetlen klipet néztem meg direkt, ezt is elsősorban Ember Márk miatt:
A "legnemnormálisabb" zenekar (persze csakis a legjobb értelemben):
Lóci játszik
Szintén előzenekarként hallottam Lóciékat először élőben, és az egyik legpozitívabb élmény volt az az este (Bagossy Brothers koncert volt még aznap - gyakorlatilag egész este fülig ért a szánk). Vicces dalszövegek, még viccesebb összekötő szövegek a dalok között, komolyan semmiképpen nem vehető csípőkörzések (bocsi!), és az a fajta társaság, akik a legjobb értelemben nem veszik teljesen komolyan magukat. Amit egyébként figyelni szoktam a koncerteken, hogy minden gitárosnak mennyire megvan a saját stílusa, ahogy a hangszert pengeti, ahogyan mozog, lépked közben a színpadon, amilyen az arca gitározás közben. És hát a zenekar gitárosának, Fülöp Bencének az arcjátéka mindenképpen megérne egy tanulmányt! Egyébként nagyon örülök, hogy a Parkos volt az első Lóci koncertem, mert így tényleg láthattam, hallhattam a zenekart, és megvolt bennem az igény, hogy ebből még többet akarok - sajnos a DreherFesztes fellépésen az első sorban állva nagyon gyenge volt a hangosítás, az énekből és Lóciból szinte semmit nem hallottunk, így ha az lett volna az első, akkor nem biztos, hogy ugyanakkora szerelem lenne... És bár a zenekar éppen az energiáival fogott meg, most mégis inkább egy kevésbé tipikus, kicsit visszafogottabb videót hozok Nektek, egy csipet akusztik, még több zenésszel és vokalistákkal kiegészülve, de a hangulat és a csokornyakkendő itt is elmaradhatatlan:
A legmeghatóbb koncertélmény: Fábián Juli emlékkoncert
Azt hiszem, ebben semmi meglepő nincsen, viszont úgy éreztem, ebben az összeállításban ennek a koncertnek is helye van, hiszen ez az élmény meghatározó, felejthetetlen, és megismételhetetlen volt - bár őszintén remélem, hogy nem is lesz mostanában arra szükség, hogy hasonló koncertet kelljen szervezni. Juli egy olyan hang, egy olyan jelenség, aki kitörölhetetlen a magyar zenei életből, és azt gondolom, ez a koncert méltóan emlékezett az ő nagyszerű és sokszínű munkásságára. ♥ Abba pedig nem is nagyon akartam belegondolni, hogy milyen érzés lenne, ha egy olyan énekestől / énekesnőtől kellene búcsút vennünk, aki igazán közel áll hozzánk... Ettől függetlenül ez a búcsúkoncert sokkal inkább volt Juli tehetségének és munkásságának ünneplése, mint valami szomorú rendezvény.
A legzeneibb élmény: Szabó Balázs Bandája
Sok koncert volt idén is, amit nagyon vártam, sok banda, akiknek hosszabb idő után sikerült eljutnom a fellépésére, de az egyik legjobban várt mindenképpen Szabó Balázs Bandája volt. Szavakkal leírni szinte lehetetlen azt a csodát, amit egy SZBB koncert nyújtani tud az ember lelkének, a csodás, irodalomba hajló dalszövegek; tagadhatatlan zeneiség; az arcokra kiülő, a muzsikálás miatt érzett szinte gyermeki öröm; a cselló és a hegedű néha fájdalmas, néha játékosan vidám játéka; az erőteljes színpadi jelenlét; elmondhatatlan mosoly ül ki az ember arcára, ami még akkor is letörölhetetlen, amikor egyébként a könnyek folynak végig az arcokon. Szabó Balázsék minden alkalommal olyan csodát varázsolnak a színpadra, ami napokig, hetekig feltölt energiával, amiből töltekezni lehet, nekem tipikusan az az élmény, amit szerintem receptre kellene felírni mindenkinek. ♥
A legnagyobb új kedvencek
Arról, hogy kik lettek nagy kedvenceim az idei nyár folyamán, arról a korábbi, DUDIK-os bejegyzésemben már írtam, ezt továbbra is fenntartom, egy jó Bagossy Brothers, KosziJanka, vagy a Cloud 9+ koncert továbbra is bármikor jöhet, úgyhogy az idei EFOTT pénteki napja igazi ajándék volt nekünk: a felsorolt 3 banda mellé volt még Konyha, 30y és Magashegyi Underground is, szóval nagyon kívánni sem lehetett volna jobbat... ♥
Nektek milyen koncertélményeitek voltak idén, melyik zenekar fellépése volt a legemlékezetesebb?