A "Valami van a levegőben" elnevezésű turné keretében érkezett Dunaújvárosba a Halott Pénz - a leginkább Marsalkó Dávid és Járai Márk nevével fémjelzett hip-hop formáció először lépett fel városunkban, és adott fergeteges, teltházas koncertet a Galéria Jazz Klub színpadán. A fogadtatást látva, biztosan nem utoljára jártak nálunk!

A Kistehén zenekar országos turnén mutatja be "Szomjas nők" című, tavaly év végén megjelent lemezét - ezen országjárás keretében Dunaújvárosban, a Galéria Jazz Klubban is felléptek Kollár-Klemecz Laciék. A koncert nagyon jó hangulatú volt, csupa energia és pörgés, csak éppen a tömeg hiányzott... 

Aki egy kicsit is ismeri a Kaukázus, illetve Kardos-Horváth János munkásságát, az egyáltalán nem lepődik meg azon, ha valamely nemzeti vagy egyéb jeles napon Janó koncertet tart valamely zenekari felállásában - ezúttal egy kiadós Kaukázus-koncerttel ünnepelhettük a március 15-ét, ez volt a budapesti Akvárium klub "ünnepi nyitva tartása". A buli egyúttal lehetőséget adott a most induló Petőfi TV egyik első élő kapcsolására is, ami jól mutatja, hogy a Kaukázus továbbra is a hazai zenei élet egyik meghatározó zenekara, még ha általában nem is ők a fesztiválok húzónevei. Azért a kezdésre szépen megtelt a koncertnek helyszínt biztosító Kishall, így hát indulhatott a környezettudatos tombolás!

A zenés nőnapi köszöntő után vissza az olvasási kihíváshoz! Az eredeti listámon a vicces könyv kategóriába szántam a Galaxis útikalauz stopposoknak című regényt, és hát vicces is volt meg minden, de valahogy mégis hiányérzetem maradt, másrészt a könyvtáram is bővült, így egy kis átrendezés után végül ez lett a könyvem, amiben nem-emberi szereplők vannak. Mert hát ha végigutazod az egész galaxist, akaratlanul is összefutsz néhány nem-emberi lénnyel - és akkor még nem is szóltunk a váratlanul felbukkanó bálnákról, a törölközőkről és a cserepes virágokról.

A nőnaphoz közeledve arra gondoltam, hogy összeállítok egy alkalomhoz illő zenei válogatást. Aztán rájöttem, hogy a "nőkről, nőknek szóló dalok" túl egyszerű és széles kategória lenne, hiszen ha csak arra gondolunk, hogy a zeneszámok igen jelentős hányada a szerelemről (vagy annak hiányáról) szól, akkor ezeket jó eséllyel lehetne besorolni a nőkről szóló dalok közé is. A következő gondolatom, szűkítve a listát, hogy olyan dalokat keresek, amelyeknek a címe egy női név - ez már sokkal nagyobb fejtörést okozott, ráadásul rájöttem, hogy a zenészek általában nem a szép szerelmes dalokban nevezik nevükön a megszólított hölgyeket, így a válogatás végül nem lett túlzottan romantikus vagy ünnepi. De azért maradt ez a verzió.

Az olvasási kihívásban elérkeztem a következő ponthoz, ahhoz a könyvhöz, ami egy középiskolában játszódik. Eredetileg másik regényt írtam fel a listámra, de aztán kiderült, hogy az iskolában, ahol dolgozom, író-olvasó találkozó lesz, és Kalapos Éva lesz a vendég. Kíváncsi voltam, milyen regényeket is ír, ezért gondoltam, ebbe a kategóriába tökéletes lesz a D.A.C.-sorozat első könyve. Nem csalódtam, bár nem elsősorban nekem szól a könyv, mégis le tudott kötni. Valódi problémák, szerelem, barátság és egy alakulóban lévő szövetség - ez a D.A.C.
A poszt végén pedig egy kis programajánló ;)

Ha a múltkori zenés posztomban utazásról - menekülésről írtam, most gondoltam, nézzük meg a másik oldalt is, milyen az, amikor maradunk ott, ahova születtünk, jelen esetben Dunaújvárosban. Egyébként a könyves kihívásnak is van olyan pontja, amikor a születési helyünkön játszódó regényt kell elolvasni, gondoltam, miért ne lehetnénk egy kicsit lokálpatrióták a zenében is?!

Körülnéztem kicsit a zenei palettán, az alternatív zenészek közül vannak néhányan, akik erős gyökerekkel kötődnek a városhoz, és vannak, akik még csak most bontogatják szárnyaikat.

Ebben a posztban most egy kicsit színesebb lesz a zenei "felhozatal", már ami a stílusokat illeti, lesznek ismert és feltörekvő zenekarok, de egy valami mindenképpen közös bennük: a dunaújvárosi gyökerek.

Sajnos már nem emlékszem pontosan, hogy mikor, milyen úton találtam rá erre a történetre, mindenesetre nem tartott sokáig, hogy felkeltse az érdeklődésemet, így hamar be is került a kihívás során olvasandó könyveim közé (mint igaz történeten alapuló olvasmány). A könyv aprócska mérete ellenére (a könyvtárban alig vettem észre a polcon) igazi tartalommal és mondanivalóval rendelkezik, teljesen igaz rá a sokszor már elcsépelt klasszikus, "nem a méret a lényeg".

Azt hiszem, nem tévedek nagyot, amikor azt gondolom, hogy néha mindannyiunknak van olyan hangulata, amikor azt érezzük, menni kellene, igazából mindegy is, hogy hova, mert bármi jobb lenne, mint egy helyben ülni; menekülni, néha az unalom, máskor a stressz elől vagy a nyomás alól. Ha épp nem elég, ha egy könyv, vagy film világába menekülünk, és fizikailag sem tudunk utazni, akkor még mindig próbálkozhatunk a zenével. Összeszedtem a kedvenc olyan dalaimat, amik bár nem minden esetben az utazásról, vagy a menekülésről szólnak, de a "menni kéne"-hangulatomban bármelyik, a dalszövegben megjelenő helyszínre, vagy városba szívesen teleportálnám magam.

Az olvasási kihívás listájának tervezésekor az egyik legnagyobb fejtörést - ahogyan szerintem sok más olvasónak is -  az a pont okozta, amelyiknél egy olyan könyvet "kell" elolvasni, ami a szülőhelyemen játszódik. A helytörténeti könyveken, leírásokon kívül nehezen találtam olyan könyvet, regényt, ami kötődik Dunaújvároshoz. Végül kicsit "félmegoldásként" kötöttem ki Örkény kisregényénél, amikor a könyvtárunk oldalán ráleltem erre a pár mondatra: "Történet Sztálinvárosról (1950-es évek). 1950-ben kétezerháromszáz szerzetes és közel kilencezer apáca került az utcára. Sokan kerültek a dunapentelei-sztálinvárosi építkezésekre, ahová Örkény István is lejárt. Glória (1957) c. kisregényében ezt be is mutatja. A műből film is készült 1982-ben."